Útmutató 19. és 20. századi magyar festmények otthoni értékbecsléséhez.
Olvasási idő: kb. 20 perc
Ezt az ingyenes festmény értékbecslési útmutatót azért írtuk meg, mert a régi festmények értékbecslése sok gyűjtő, örökös vagy műkedvelő számára komoly kihívást jelenthet. Vajon mennyit ér az a festmény, ami évtizedek óta a falon lóg, vagy amit a padláson találtunk? Ez a blogbejegyzés lépésről lépésre segít abban, hogyan tudja bárki saját maga megbecsülni egy kép körülbelüli értékét otthon.
Kifejezetten a 19. és 20. századi magyar festők műveire koncentrálunk, bemutatva azokat a szempontokat, amelyek befolyásolják az árakat, valamint konkrét példákon keresztül is segítjük a festmény értékbecslés folyamatának megértését.
Tartalomjegyzék
Az ingyenes festmény értékbecslés útmutató fő pontjai.
Miután végzett az értékbecsléssel és készen áll értékesíteni antik tárgyait, vagy egyáltalán nem akar bajlódni vele, akkor keressen minket bizalommal!
Értéket befolyásoló fő szempontok
A festmények piaci értékét számos tényező határozza meg, ezért ebben az ingyenes festmény értékbecslési útmutatóban igyekszünk mindet bemutatni. Az alábbi szempontokat mindig érdemes figyelembe venni becsléskor.
Festő személye és hírneve
A legismertebb, elismert művészek alkotásai rendszerint magasabb áron cserélnek gazdát. Egy Munkácsy Mihály vagy Csontváry Kosztka Tivadar festmény sokkal értékesebb lehet, mint egy ismeretlen festő hasonló kvalitású műve. A művész életművében betöltött szerep is számít: egy adott festő fő művei, korszakalkotó alkotásai többet érnek, mint egy kevésbé jelentős darab.
Festmény származása és ritkaság
Dokumentált előélet (kiállítási vagy aukciós katalógusok, eredetigazolás, ismert gyűjteményi múlt) növeli a hitelességet és az árat. Ha a festmény ritka vagy lappangó darab, netán most kerül elő hosszú idő után, az különösen felkelti a gyűjtők figyelmét. Például Csontváry műveiből alig tucatnyi van magánkézben, így ha felbukkan egy, az rendkívüli szenzáció.
Festmény kora és történelmi korszaka
A 19. századi klasszikus vagy a 20. század eleji modern festmények esetén a kor jelentős értéknövelő. Egy régi, muzeális darab (pl. egy 1890-es években készült kép) ritkasága miatt is drágább lehet, főleg ha jól megőrzött. Ugyanakkor bizonyos korszakok divathullámai is hatnak: például a nagybányai festők vagy az impresszionizmus művei iránti kereslet időszakonként megugorhat, ami az árakat felhajtja.
Témaválasztás és stílus
A kép műfaja és mondanivalója is lényeges. A közkedvelt témák – békés tájképek, hangulatos városképek, érett csendéletek vagy dekoratív aktok – könnyebben találnak vevőt, így értékesebbek lehetnek. Ezzel szemben egy ismeretlen vallási vagy történelmi téma szűkebb gyűjtői körnek szól. A stílus is számít: az alkotó jellegzetes, egyedi stílusában készült művek (pl. Rippl-Rónai kukoricás stílusú festményei) magasabbra értékelhetők.
Technika és méret
Az olajfestmények jellemzően többet érnek, mint a grafika vagy akvarell ugyanattól a művésztől, mivel tartósabbak és „komolyabb” műfajnak számítanak. A vászonra vagy falapra készült olajképek a legkeresettebbek. A méret is befolyásoló: egy monumentális festmény látványos, de nehezebben elhelyezhető; a gyűjtők sokszor a közepes méretű műveket preferálják. Általában a nagyon kicsi vagy extrém nagy méret árkorrekciót jelent, de önmagában a méret csak a mű értékével együtt értelmezhető.
Állapot és eredetiség
A festmény fizikai állapota kulcsfontosságú. Az ép, élénk színű, nem sérült alkotások értékesebbek. A szakadozott vászon, hiányzó festékréteg, szakszerűtlen restaurálás komoly értékcsökkentő tényező lehet. Emellett alapkövetelmény az eredetiség: egy eredeti olajfestmény értéke összehasonlíthatatlanul magasabb egy reprodukciónál. (Az értékbecslő feladata kiszűrni, ha csak nyomat vagy másolat az adott darab.)
Piaci trendek
A műtárgypiac változó divatját sem szabad kihagyni. Előfordul, hogy egy addig mellőzött festő művei hirtelen keresettekké válnak (pl. évforduló, múzeumi kiállítás vagy rekordleütés miatt). Ilyenkor a hasonló alkotások árai is megugorhatnak. Ugyanakkor egy gazdasági visszaesés idején a vásárlók óvatosabbak lehetnek, ami a középkategóriás művek árát mérsékelheti. Összességében a kereslet és kínálat aktuális viszonya alakítja, mennyit adnak egy festményért a gyűjtők.
Gyakori hibák a laikus értékbecslés során
A tapasztalatlan tulajdonosok könnyen eshetnek az alábbi hibákba, amikor saját maguk próbálják felbecsülni egy festmény értékét.
Túlértékelés pusztán a kor alapján
Sokan azt hiszik, hogy ami „régi, az biztosan nagyon értékes”. Egy 19. századi amatőr festmény azonban lehet, hogy csak pár ezer forintot ér, míg egy kortárs, de híres festő műve milliókat is. A kor önmagában nem garancia a magas árra – az alkotó és a minőség fontosabb.
Családi legendák kritikátlan elfogadása
Gyakori, hogy a festményhez fűződő családi történetek (pl. „a dédi szerint ez egy Munkácsy”) tévedéseken alapulnak. A szájhagyomány nem helyettesíti a szakértői véleményt. Hiteles dokumentumok nélkül ne vegyük biztosra, hogy az otthoni kép valóban az a híres mű, aminek gondoljuk.
Reprodukció összetévesztése az eredetivel
Laikus szemnek egy jó minőségű nyomat vagy nyomdai reprodukció is tűnhet festménynek. Alaposan meg kell vizsgálni nagyítóval a felületet – ha raszteres nyomtatási pontok látszanak, vagy túl szabályos a vászon repedéshálója, akkor valószínűleg sokszorosítvány. Sokan estek már abba a hibába, hogy egy ismert festményről készült reprodukciót eredetinek hittek.
Hamis szignó becsapó ereje
A kép alá odafestett híres név vonzó lehet, de nem minden az, aminek látszik. Előfordul, hogy egy ügyes hamisító később „ráír” egy ismert nevet a képre, ezzel próbálva megemelni az értékét. Az ilyen utólagos szignók laikusként nehezen kiszűrhetők – gyakori hiba elhinni, hogy attól eredeti a mű, mert rajta van egy híres név.
Az állapot figyelmen kívül hagyása
A tulajdonosok érzelmi okokból hajlamosak nem észrevenni a festményük hibáit. Egy laikus lehet, hogy nem tulajdonít jelentőséget a hajszálrepedéseknek, átfestéseknek vagy a penészfoltoknak, pedig a gyűjtők ezeket komolyan figyelembe veszik. Bármilyen sérülés vagy restaurálás csökkentheti az árat, ezt nem szabad alábecsülni.
Önálló javítás vagy tisztítás kockázata
Gyakori tévhit, hogy egy kis házi tisztogatással vagy javítgatással növelni lehet a festmény értékét. Épp ellenkezőleg: a szakszerűtlen beavatkozás (pl. lakkozás eltávolítása vegyszerrel, folttisztítás) maradandó károkat okozhat, és rontja az értékét. Mindig bízzuk szakrestaurátorra az ilyen munkát – a laikus beavatkozás a festmény eladhatóságát is ronthatja.
Magyar festők híres művei és aukciós példák
Az alábbi példákon keresztül bemutatjuk, milyen összegekért keltek el bizonyos 19–20. századi magyar festmények. Ezek az esetek szemléltetik, hogyan hat az alkotó, a ritkaság és a minőség az árverési eredményekre.
Munkácsy Mihály: Poros út I. (1874)
Munkácsy Mihály a 19. századi magyar festészet legkeresettebb alakja, művei rendre rekordáron találnak gazdára. Poros út I. című tájképe 2003-ban 220 millió forintért kelt el, elsőként lépve át a 200 milliós határt a hazai aukciókon.
Később a Magyar Nemzeti Bank 2019-ben megvásárolta a festményt 500 millió forintért az Értéktár program keretében. Munkácsy más alkotásai is kiemelkedően szerepelnek: 2024-ben a „Randevú az ablaknál” című nagyméretű jelenetet 155 millió forintért adták el, az év addigi legmagasabb hazai leütési árát elérve.
Egy frissen előkerült Munkácsy-portré (Zichy Mihályné arcképe) pedig 2024 végén licitharc után 160 millió forintig jutott, ami jelzi, hogy a művész neve ma is rendkívül erős vonzerővel bír.
Csontváry Kosztka Tivadar: Traui tájkép naplemente idején (1899)
Csontváry Kosztka Tivadar életműve különlegesen értékes és ritka. Alkotásainak nagy része múzeumokban van, ezért egy-egy képének felbukkanása szenzáció számba megy.
Traui tájkép naplemente idején című festményét 2012-ben 240 millió forintért árverezték el. Ezt a rekordot egy évtizeddel később egy másik Csontváry-darab döntötte meg: 2021-ben a „Titokzatos sziget” című rejtélyes kompozíció 460 millió forintos leütési áron kelt el, minden korábbi magyar aukciós csúcsot túlszárnyalva.
2024-ben került kalapács alá „Pirosruhás gyermek” című munkája is – ennek kikiáltási ára 60 millió forint volt, becsértéke pedig 100–150 millió, ami mutatja, hogy akár kisebb méretű Csontváry-művekért is hatalmas összegeket adnak a gyűjtők, tekintettel a művek ritkaságára és a művész kultuszára.
Rippl-Rónai József: Fésülködő nő (1909)
Rippl-Rónai József, a magyar modern festészet jeles alakja, szintén rekordokat tudhat magáénak. Fésülködő nő című, enteriőrt és aktot egyesítő festménye 2021 decemberében 280 millió forintért kelt el egy magyar Galéria árverésén, ami akkor új életműrekordot jelentett nála.
Nem sokkal később, 2022-ben egy budapesti Galériában 300 millió forintért ütötték le „A geszti kastély kertjében” című 1912-es képét, ezzel ez lett minden idők második legdrágább magyar festménye (csak Csontváry Titokzatos szigete előzi meg).
Rippl-Rónai korábbi nevezetes művei közül a „Piacsek bácsi a Niklay lányokkal” című alkotás is elért 220 millió forintos árat 2021-ben. Jól látható, hogy a magyar festők közül Munkácsy, Csontváry és Rippl-Rónai művei vezetik az aukciós ranglistákat – értékük akár vetekszik egy budai villa árával.
Ugyanakkor más neves festők is szép eredményeket érnek el: például Vaszary János egyik 1909-es alkotása 65 milliós kikiáltásról 90 millió forintig kapaszkodott fel a liciten, Kádár Béla egy 1926-os festménye pedig 140 millió forintért kelt el, megdöntve a művész addigi csúcsát.
Ezek a példák rávilágítanak, hogy egy festmény értékét nagyban meghatározza, milyen rangot vívott ki magának az alkotó a műtárgypiacon.
Tippek a hamis festmények kiszűrésére
Sajnos a műkincspiacon gyakori probléma a hamisítványok jelenléte – egyes becslések szerint akár a forgalomban lévő festmények 20-30%-a nem eredeti. Néhány tanács, amivel óvatosabbak lehetünk.
Proveniencia ellenőrzése
Kérdezzünk rá a festmény származására. Van-e papírja, eredetigazolása? Szerepelt-e korábbi kiállításon vagy aukción? A hiányzó előélet nem bizonyíték a hamisságra, de minél dokumentálatlanabb egy kép, annál fontosabb az alapos vizsgálat.
Stílus és szignó vizsgálata
Hasonlítsuk össze a festmény stílusát és ecsetkezelését az adott művész ismert munkáival. Egy gyanúsan gyenge minőségű „Munkácsy” vagy szokatlan stílusú „Rippl-Rónai” intő jel lehet. Nézzük meg a szignót: összevethető-e a múzeumi műveken látható aláírásmintákkal? A hamisítók gyakran ügyetlenek a szignó utánzásában, vagy épp túlzottan „szép” aláírást tesznek a képre. UV-fény segítségével az is kiderülhet, ha a szignó friss festékkel került a vászonra – ilyenkor másképp fluoreszkál, sötétebb vagy éppen világosabb, mint a környezet.
Anyagok és öregedés jelei
Vizsgáljuk meg a festmény hátulját és anyagait. Ha állítólag 19. századi a kép, de a vászon vagy a vakráma túlságosan újszerű, az gyanús lehet. Az autentikus régi olajfestményeken természetes repedésháló (craquelure) alakul ki; ha ez teljesen hiányzik, vagy uniformizált (mesterségesen keltett) mintázatú, érdemes vigyázni. Szintén figyeljünk a keretre, szögekre: az új fémkapcsok vagy modern keretléc árulkodóak lehetnek.
Fizikai vizsgálat eszközökkel
Egyszerű eszközökkel is sok mindent kideríthetünk. Egy UV-lámpa (fekete fény) alatt a javított vagy újrafestett részek feltűnhetnek, mert eltérően világítanak. Ugyancsak UV fényben a modern lakkréteg zöldes fényű, míg a régi lakkozás foltosan, sötéten mutatkozhat. A komoly szakértők olyan természettudományos vizsgálatokat is alkalmaznak, mint az infravörös keresés, röntgenátvilágítás, pigmentelemzés vagy mikroszkópos vizsgálat.
Ezekkel kimutatható például az átfestett rész, az esetleg alatta rejlő vázlat, vagy a festék összetétele, ami elárulhatja a készítés valódi idejét. Bár otthon nyilván nincs röntgenünk, az UV-lámpa és egy nagyító beszerzése kis befektetés ahhoz képest, amekkora értékkülönbséget okozhat, ha idejében kiszűrjük a hamisat.
Túl szép történetek kritikája
Legyünk egészségesen kétkedőek a „csodás padláslelet” sztorikkal szemben. Ha egy festményhez hihetetlen történetet fűznek (például világháborús rejtegetés után került elő, eddig ismeretlen főmű, stb.), az növelheti ugyan a hype-ot, de gyakran csak a marketing része. Ne a történetnek higgyünk, hanem a szemünknek és a szakvéleménynek – egy mesés eredet mögött sajnos sokszor ügyes hamisítás áll.
Összességében a legfontosabb: ha komoly értéket sejtünk a festményben, vonjunk be szakértőt vagy laboratóriumi vizsgálatot a végső szó kimondásához. Egy profi művészettörténész vagy restaurátor olyan apró jeleket is felismer, amiket mi nem, és műszerekkel alátámasztva tud nyilatkozni az eredetiségről.
Eddig hogy tetszik az ingyenes festmény értékbecslési útmutatónk?
Amennyiben hasznosnak találja útmutatóinkat, kérjük hagyjon nekünk egy értékelést Facebook és Google oldalunkon. Rengeteg időt töltünk a cikkek megírásával és mindig nagyon örülünk a pozitív visszajelzéseknek. Előre is hálásan köszönjük!
Digitális és otthoni módszerek az előzetes értékbecsléshez
Mielőtt szakemberhez fordulnánk, mi magunk is tehetünk néhány lépést az otthoni értékbecslés érdekében, akár digitális eszközökkel is.
Online kutatás a festő nevére
Ha ki tudjuk olvasni a szignót (aláírást) a festményen, keresőben nézzünk utána a művésznek. Lehet, hogy szerepel aukciós oldalakon, adatbázisokban. Magyar aukciós házak gyakran közzéteszik korábbi árveréseik eredményeit; ezekből megtudhatjuk, milyen árkategóriában mozogtak az illető művész képei. Például különböző weboldalakon is rákereshetünk a festő nevére korábbi leütési árakért. Ha a mi képünk hasonló egy ott látotthoz, máris van viszonyítási alapunk.
Képkeresés és adatbázisok
Készítsünk jó minőségű fotót a festményről és használjunk reverse image search (fordított képkereső) funkciót (pl. a Google Képkeresőben). Előfordulhat, hogy a festmény fotója már szerepel valahol az interneten – például egy árverési katalógusban vagy cikkben. Így kiderülhet, ha egyszer már eladták valahol, vagy ha netán a festmény reprodukciója létezik. Emellett érdemes megnézni a Wikimedia Commons vagy múzeumi gyűjteményi honlapokat, hátha a festmény katalógus-számra ismert darab.
Méretek és jelzések rögzítése
Mérjük le a festmény méretét (külön a festmény látómezőjét és a kerettel együtt). Jegyezzük fel az esetleges feliratokat a hátoldalon – sokat segíthet, ha van rajta régi címke, pecsét, leltári szám vagy ajánlás. Ezekkel a részletekkel a szakértők már sokkal többet tudnak kezdeni. A méret alapján is azonosítható néha egy kép (pl. ha egy katalógusban 60×80 cm-es olajképről írnak, ami egyezik a miénkkel).
Fotódokumentáció és konzultáció
Készítsünk több fotót: szemből, oldalról (hogy a festékréteg textúrája látszódjon), a hátuljáról, a szignóról közelről. Ezekkel akár előzetesen megkereshetünk online egy aukciósházat vagy régiségkereskedőt – sokan adnak ingyenes előzetes véleményt fotók alapján. A Varga Antikhoz is fordulhatunk egy gyors online értékelésért. A lényeg, hogy minőségi fotókat küldjünk, hiszen ez alapján tudnak bármit is mondani.
Egyszerű eszközök bevetése
Ahogy a hamisítványok kapcsán is említettük, egy UV-lámpával és nagyítóval otthon is felfedezhetünk érdekes részleteket. Nézzük meg UV-fény alatt, van-e durva javítás vagy új folt a festményen – az ilyen információk az értékbecslésnél is számítanak, hiszen egy restaurált mű állapota már nem eredeti. A nagyító segít meglátni a nyomat pöttyöket (ha reprodukció) vagy épp a festék repedéseibe lerakódott szennyeződést (ami az öregedés jele). Ezek a házilagos vizsgálatok nem váltják ki a szakértőt, de megmutathatják, mire érdemes rákérdeznünk majd nála.
Miért éri meg a Varga Antikhoz fordulni?
Amennyiben bizonytalan abban, hogy festménye milyen értéket képvisel, vagy szeretné a lehető legjobb árat megkapni érte, a Varga Antiknál profi segítséget nyújtunk. Íme néhány érv amellett, hogy miért érdemes hozzánk fordulnia.
Szakértelem és 32 éves tapasztalat
Több évtizedes műkereskedelmi tapasztalattal rendelkezünk.
Pontosan tudjuk, mitől értékes egy festmény, ismerjük a piaci trendeket és a gyűjtői igényeket. Olyan részletekre is figyelmet fordítunk az értékbecslés során, amelyeket egy laikus szem könnyen figyelmen kívül hagyhat.
Gyors és korrekt értékbecslés
Egy konzultáció keretében felmérjük festményét, és azonnali, korrekt ajánlatot tudunk tenni rá.
Nem szükséges hosszú hónapokig várnia egy aukcióra vagy vevőre – készpénzes felvásárlást kínálunk, így Ön gyorsan pénzhez juthat értéktárgyáért.
Teljes körű ügyintézés
A festmény elszállításától az adásvételi papírok rendezéséig minden terhet leveszünk a válláról.
Biztonságos, diszkrét és kulturált ügyintézésre számíthat, hiszen régóta megbízható szereplői vagyunk a műtárgypiacnak.
Hogy kik vagyunk?
Tekintse meg bemutatkozó videónkat!
Csak leinformálható kereskedőt hajlandó beengedni az otthonába? Jó döntés!
Hamisítványok kiszűrése
Mivel napi szinten foglalkozunk antik festményekkel, gyorsan felismerjük, ha egy műalkotás eredetisége megkérdőjelezhető. Így Ön elkerülheti a bizonytalanságot, és biztos lehet abban, hogy festménye valódi értéket képvisel – vagy éppen ellenkezőleg, ha csupán másolatról van szó.
Méltó új otthon a műtárgynak
Nemcsak felvásárlók vagyunk, hanem gondos műtárgykezelők is. A megvásárolt festményeket restauráltatjuk (ha szükséges), és eljuttatjuk olyan gyűjtőkhöz vagy intézményekhez, ahol valóban értékelik azokat. Így biztos lehet benne, hogy az Ön festménye jó kezekbe kerül, és megőrződik a jövő számára is.
Kíváncsi, hova kerülnek tőlünk antik tárgyai?
Gyűjtemények, Színházak, Filmek, Éttermek, Kávézók, Kastélyok, Otthonok...
Velük is dolgoztunk már!
Többek között ők is megbíztak bennünk és nem bánták meg!
Összegzés
Egy 19–20. századi magyar festmény otthoni értékbecslése izgalmas feladat, de könnyen rejt hibalehetőségeket. Ez az útmutató segít eligazodni a legfontosabb tényezők között, de a végső lépésnél mindenképpen javasolt szakértőhöz fordulni. A Varga Antik csapata nemcsak segít meghatározni festménye értékét, hanem lehetőséget kínál arra is, hogy kényelmesen, biztonságosan és korrekt módon értékesítse azt – méltó módon.
Hasznosnak találta ezt az ingyenes festmény értékbecslési útmutatót? Értékelje munkánkat az alábbi oldalakon! Köszönjük!
A híres magyar festményekről felhasznált képek közkincsnek számítanak és a https://commons.wikimedia.org/ oldalról származnak.
